
A szenet tartalmazó termékek többségét kőolajból vagy földgázból állítják elő. A D-CRBN, az Antwerpeni Egyetem spin-off vállalata ezen szeretne változtatni: plazmával bontja szét a szén-dioxidot, és szén-monoxiddá alakítja, amely az ipar értékes alapanyaga. Nézd meg, hogyan működik a technológia, és miben különbözik a CO2 hasznosítása a tárolásától – a végén pedig egy rövid teszttel ellenőrizheted, mennyit jegyeztél meg.
A szén rengeteg vegyi anyag és a mindennap használt termékek alapvető építőeleme. A gond az, hogy az előállításukhoz használt nyersanyagok általában fosszilis tüzelőanyagokból származnak. Gill Scheltjens, a D-CRBN projektkoordinátora és vezérigazgatója így fogalmaz: „Minden szénalapú termék nyersanyaga hajlamos olajból vagy földgázból származni. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a termékeknek eleve nagy a szénlábnyomuk.”
A szénlábnyom azoknak az üvegházhatású gázoknak az összes mennyisége, amelyek egy termék előállításával összefüggésben kerülnek a légkörbe. Ha a nyersanyag már a kezdetektől olajból vagy gázból származik, később nehéz belőle valóban zöld terméket készíteni. A vegyészek és mérnökök ezért olyan más szénforrásokat keresnek, amelyekhez nem kell fosszilis tüzelőanyagot kitermelni. Az egyik ilyen a feleslegben meglévő gáz: a szén-dioxid.
A D-CRBN klímatechnológiai vállalat, az Antwerpeni Egyetem spin-off cége Belgiumban. A spin-off olyan vállalkozás, amelyet azért alapítanak, hogy az egyetemi kutatás eredményeiből a gazdaság számára hasznosítható terméket vagy szolgáltatást hozzanak létre. Gyakran maguk a tudósok alapítják, akik korábban a laboratóriumban dolgoztak az adott technológián.
„A D-CRBN ötlete egy tartós problémából született, amelyet az iparban azonosítottunk” – magyarázza Scheltjens. A cég olyan technológiát fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos alapanyaggá alakítja számos vegyi anyaghoz és termékhez. Az Európai Innovációs Tanács (EIC) Gyorsító programjának támogatásával – ez az EU programja, amely ígéretes technológiai cégeket segít – bővíthette működését, és életképes üzleti ajánlatot kínálhat az iparnak.
A szén-dioxid-molekula egy szénatomból és két oxigénatomból áll. Nagyon stabil, maga a gáz pedig közömbös, vagyis normál körülmények között nem lép reakcióba más anyagokkal. Ezért az ipari üzemek CO2-ját vagy egyszerűen üvegházhatású gázként kibocsátják a légkörbe, vagy a legjobb esetben a föld alatt tárolják.
A D-CRBN csapata úgy döntött, hogy egy csapásra két legyet üt. Az első cél, hogy a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló nyersanyagot szén-dioxiddal váltsa fel. A második, hogy a CO2-ból hasznos terméket csináljon ahelyett, hogy kibocsátaná vagy elásná. Ha ez sikerül, a ma még gondot jelentő gáz a további termelés alapanyagává válna.
Erre a feladatra a csapat plazmaalapú eljárást fejlesztett ki, amely elektromos árammal alakítja a befogott CO2-t szén-monoxiddá (CO). „A plazma ionizált gáz, amely úgy jön létre, hogy elektromos áramot vezetünk át rajta, jelen esetben a CO2-n” – jegyzi meg Scheltjens. „Amikor ezt megtesszük, a CO2-molekula szétesik, és visszabomlik eredeti építőelemeire. Szén-monoxidot kapunk.”
A plazmát gyakran az anyag negyedik halmazállapotának nevezik a szilárd, a folyékony és a gáz mellett. Az ionizált gázban egyes részecskék elveszítik elektronjaikat, és az elektromos energia elég ahhoz, hogy felszakítsa a normál esetben nagyon erős kötéseket. A plazmával a laboratóriumon kívül is találkozunk: izzik a neoncsövekben, a természetben pedig például a villámokban látható.
A szén-monoxid a vegyipar értékes összetevője és egyik alapvető köztiterméke. Hidrogénnel kombinálva az úgynevezett szintézisgázt alkotja, amelyből további vegyületek, például metanol állíthatók elő. Éppen ezért a CO2 CO-vá alakítása számos termékhez nyit utat.
Érdekesség: a szén-monoxid, amelyet a D-CRBN a szén-dioxidból előállít, ugyanaz a gáz, amelyet az emberek az otthonok csendes gyilkosaként ismernek. Az emberre veszélyes, és kerülni kell, de a vegyi üzemekben értékes építőelem.
Minden gyáraknak szánt technológiának meg kell térülnie. A D-CRBN csapata bízott abban, hogy a plazmaalapú eljárás gazdaságilag életképes lehet a magas villamosenergia-árak idején is. Ezt a lehetőséget az EIC is felismerte: a D-CRBN projektjét több ezer pályázat közül választotta ki, és 2,5 millió euró támogatást ítélt oda neki.
A támogatás segített megnyitni az utat az A sorozatú befektetési kör előtt, amelyben a cég 17,5 millió euró finanszírozást szerzett. Az A sorozatú kör általában az első nagyobb kör, amelyben a befektetési alapok részesedést vásárolnak egy fiatal cégben. A pénz azt szolgálja, hogy a cég a sikeres tesztektől a nagyobb léptékű működésig juthasson.
A következő lépés az első ipari léptékű demonstrátor, vagyis olyan üzem, amelynek meg kell mutatnia, hogy a technológia nemcsak a laboratóriumban, hanem egy valódi gyár körülményei között is működik. „Sikerült azonosítanunk az első ipari léptékű demonstrátorunk helyszínét” – mondja Scheltjens. „Ez fontos mérföldkő, mert innen már arra törekedhetünk, hogy technológiánkat távolabbra is eljuttassuk.”
A világ más részei is érdeklődnek a megoldás iránt. Ahogy Scheltjens hozzáteszi, olyan országok, mint Kína és India, érdeklődést mutattak a D-CRBN-nel való együttműködés iránt a zöld molekulák területén. A cég ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fő figyelme továbbra is Európára irányul.
Vita folyik arról, mit kezdjünk az ipar szén-dioxidjával. Leggyakrabban két megközelítést emlegetnek:
A D-CRBN csapata meg van győződve arról, hogy a második megközelítés sokkal innovatívabb és pozitívabb, mint a CO2 puszta leválasztása és hulladékként való tárolása. „Mit jelent ez a gyakorlatban?” – kérdezi Scheltjens. „Azt jelenti, hogy a termékek a fosszilis alternatívák helyett CO2-n alapulnak, és hogy a CO2-t dolgoztatjuk, ahelyett hogy egyszerűen a földbe tennénk. Ez hozzáadott értéket teremt.” Ezekkel az első sikerekkel a cég elszánt abban, hogy megmutassa: Európa számára nem a CCS, hanem a CCU a legokosabb továbbvezető út.
Scheltjens és csapata úgy véli, hogy technológiájuk segít Európának az élre állni a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gyártás zöld alternatívájának kiépítésében. „A fő fókuszunk mindig Európa lesz” – mondja. „Európa előtt hatalmas lehetőségek állnak, de megvan a kockázata is, hogy valaki más érkezik, és betölti ezt a teret. Ezért érezzük annyira fontosnak ezt a befektetést.”
A cég ezt nemcsak az éghajlat, hanem a gazdaság számára is előnynek tartja. „A kibocsátási terhet gazdasági lehetőséggé alakítjuk, és a szén újrahasznosítását Európa ipari versenyképességének mozgatórugójává tesszük” – mondja Scheltjens. A szén újrahasznosítása itt azt jelenti, hogy ugyanaz az elem ahelyett, hogy a légkörbe kerülne, termelési anyagként visszatér a körforgásba.
A D-CRBN története megmutatja, hogy az út a laboratóriumtól a gyárig számos területet összekapcsol. Útközben több szak ismeretei is jól jönnek:
A D-CRBN, az Antwerpeni Egyetem spin-off cége plazmával bontja szét a szén-dioxidot, és szén-monoxiddá alakítja, amely a vegyipar értékes köztiterméke. A 2,5 millió eurós EIC-támogatásnak és az A sorozatú körből származó 17,5 millió eurónak köszönhetően azonosította első ipari demonstrátorának helyszínét. Csapata szerint a CO2 nyersanyagként való hasznosítása Európának jobb út, mint egyszerűen a föld alá temetni.
5 kérdés · egy perc