
A 2026 nyarán tapasztalt rekordméretű hőhullámok, aszályok és erdőtüzek megmutatták, hogy az éghajlatváltozás hatásai ma már nemcsak környezeti, hanem biztonsági és gazdasági kérdést is jelentenek. Az EU eredménycsomagja (Results Pack) a Horizont program 14 projektjét mutatja be, amelyek kipróbált megoldásokat kínálnak a part menti előrejelzésektől az aszálytűrő napraforgóig. Nézd meg, hogyan működnek – a végén pedig egy rövid teszttel ellenőrizheted, mennyit jegyeztél meg.
A CORDIS által készített áttekintés szerint Európa új éghajlati valóságba lép, és 2026 nyara ennek igen beszédes előzetesét adta. A rekordméretű hőhullámok, a kiterjedt aszály és a heves erdőtüzek megzavarták a vízellátást, a mezőgazdaságot, az energiaágazatot és a gazdaság számos más területét. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az ilyen szélsőségek nem elszigetelt balesetek. Az egész kontinensen átalakítják a környezetet, a gazdaságot és a társadalmat.
Ezért az éghajlati rezilienciát, vagyis az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet már nem pusztán környezetvédelmi célként kezelik. Egyre inkább a közbiztonság és a gazdasági biztonság egyik alapjának tekintik. Az alkalmazkodásba fektetett pénz életeket menthet, csökkentheti a veszteségeket, megvédheti a munkahelyeket, és biztosíthatja, hogy a vállalkozások zavartalanul működjenek tovább. Abban is segít, hogy kevesebb fennakadás legyen azokban az ellátási láncokban, amelyek ma Európa-szerte és azon túl is összekötik a vállalatokat.
Az éghajlat-politika kétféle lépést különböztet meg. Az első az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hogy az éghajlatváltozás lassabban haladjon. A második az alkalmazkodás: az emberek, a városok, az infrastruktúra és a gazdaság felkészítése azokra a hatásokra, amelyeket már most érzünk, vagy amelyek már nem kerülhetők el. Az alkalmazkodáshoz tartoznak például az árvízi figyelmeztető rendszerek, az utcákat hűsítő növényzet és az aszályt jobban tűrő haszonnövények.
Az Európai Unió 2021-ben fogadta el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiáját. A stratégia hangsúlyozza, hogy a gazdaság minden ágazatában fel kell gyorsítani az intelligens alkalmazkodást. Ezt a törekvést erősíti az éghajlati rezilienciára vonatkozó integrált uniós keret. Ennek célja, hogy Európa előrelátóan és rendszerszerűen tudja előre jelezni, kezelni és csökkenteni az éghajlati kockázatokat, ne csak akkor, amikor a válság már zajlik.
Az áttekintés szerzői szerint az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás egyben lehetőség az innovációra és Európa versenyképességének erősítésére is. Nő a kereslet azok iránt a megoldások iránt, amelyekkel előre lehet látni a kockázatokat, és jobban meg lehet birkózni velük. Az áttekintés több olyan területet is felsorol, ahol így új piacok nyílnak az európai tudás és technológia előtt:
Európa kiemelt kutatási és innovációs programja, a Horizont segít egy új generációs, piacra kész megoldáscsomagot létrehozni. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó uniós misszió a helyi és regionális szereplőkkel szorosan együttműködve gyorsítja fel ezek bevezetését. További támogatást nyújt az uniós startup- és scale-up-stratégia, amelynek célja, hogy az EU legyen a technológiai alapú innovatív vállalkozások alapításának és növekedésének legkedveltebb helyszíne.
A hatékony alkalmazkodás pontos és megbízható éghajlati információkkal kezdődik. A Climateurope2 projekt európai szabványokat dolgoz ki az éghajlati szolgáltatásokra, hogy világos legyen, mit kell nyújtania egy jó minőségű szolgáltatásnak. A CoCliCo csapata pedig a tengerszint-emelkedési előrejelzéseket könnyen érthető, part menti kockázatelemző eszközökké alakítja. Ez segíti a hosszú távú tervezést és a beruházási döntéseket Európa leginkább veszélyeztetett régióiban.
Amikor lecsap egy szélsőséges esemény, az idő és a jó felkészülés számít a legtöbbet. A RISKADAPT projekt olyan modelleket ad a hatóságok kezébe, amelyek segítenek megtalálni az infrastruktúra gyenge pontjait, és eldönteni, mibe érdemes először beruházni. A GOBEYOND csapata új generációs figyelmeztető rendszereket épít. Ezek nemcsak magáról a veszélyről tájékoztatnak, hanem arról is, hol lesz a legerősebb a hatása. A SILVANUS projekt digitális erdőtűz-kezelő platformot biztosít, amely segít megelőzni, észlelni és eloltani a terjedő erdőtüzeket.
Érdekesség: Az áttekintésben bemutatott 14 projekt közül ötöt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó uniós misszió keretében finanszíroztak. Ezek az IMPETUS, a MountResilience, a RESIST, a RISKADAPT és a TransformAr.
Az éghajlatváltozás hatásai és a kezelésük módjai is helyiek. Egy hegyi völgyben másként néz ki a kockázat, mint egy nagy tengerparti városban. Az IMPETUS és a MountResilience projekt a helyi igényekre szabott megoldások kidolgozását támogatta. Olyan eszközöket is létrehoztak, amelyekkel megoszthatók a megszerzett tapasztalatok, hogy más önkormányzatok is hasonló lépéseket tehessenek. A RESIST projekt párba állítja a sérülékeny régiókat, hogy közösen tesztelhessék a megoldásokat, és nagyobb léptékben is alkalmazhassák őket.
Az emelkedő hőmérséklettel a vízgazdálkodás problémái is nőnek. Az aszály a gazdálkodókat, a városokat és az ipart egyaránt sújtja, a víz pedig olyan erőforrássá válik, amellyel sokkal gondosabban kell bánni. Az áttekintés négy projektet ismertet, amelyek válaszokat keresnek:
A víz újrafelhasználása azt jelenti, hogy a megtisztított vizet, például a települési szennyvizet, másodszor is felhasználják, mondjuk öntözésre. A természetalapú megoldások pedig olyan intézkedések, amelyek növényeket, talajt és vizet használnak, ahelyett hogy kizárólag betonra és technikára támaszkodnának. Ilyenek például a fák és a zöldfelületek, amelyek a hőhullámok idején csökkentik a város hőmérsékletét.
Egyes kihívások egyetlen beruházásnál messzebbre ható változást igényelnek. A NATURANCE projekt csapata azt vizsgálja, hogyan léphetne tovább a biztosítás a károk megtérítésétől azok megelőzéséig. Ma a biztosító általában akkor fizet, amikor a kár már bekövetkezett. Ha elkezdi ösztönözni a kockázatot csökkentő intézkedéseket, eleve kevesebb veszteség keletkezhet. A TransformAr projekt pedig azt mutatja be, hogyan lehet elősegíteni az átalakító alkalmazkodási pályákat, és ösztönözni a természetalapú megoldásokba történő beruházásokat.
Az áttekintés szerzői szerint a Horizont programból finanszírozott 14 projekt együtt olyan megoldáscsomagot alkot, amely máshol is megismételhető, kibővíthető és alkalmazható. A szolgáltatásoktól és a fejlett döntéstámogató eszközöktől a támogató keretekig, például a szabványokig és a finanszírozási feltételekig terjednek. Céljuk, hogy segítsenek megvédeni az embereket és a jólétet, erősítsék Európa gazdasági biztonságát, és a kontinenst az éghajlati rezilienciát szolgáló megoldások növekvő világpiacának élvonalába helyezzék.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás olyan terület, ahol sok szakma találkozik. Szükség van klimatológusokra és hidrológusokra, környezetmérnökökre és építőmérnökökre, valamint a katasztrófavédelem és a belbiztonság szakértőire. Helyet találhatnak itt a településtervezők, a tájépítészek, az agrármérnökök, a közgazdászok és az adatelemzők, sőt a biztosítási szakemberek is. Akik ilyen szakot választanak, egy nap figyelmeztető rendszereket tervezhetnek, városi zöldfelületeket alakíthatnak ki, vagy tanácsot adhatnak az önkormányzatoknak a lakosok védelméről.
2026 nyara a rekordméretű hőhullámaival, aszályaival és erdőtüzeivel megmutatta, hogy az éghajlati reziliencia ma már biztonsági és gazdasági kérdés. Egy uniós áttekintés a Horizont program 14 projektjét mutatja be, amelyek segítenek előre látni a kockázatokat, javítani a figyelmeztetéseket, gazdálkodni a vízzel, valamint védeni az erdőket és a városokat. Megoldásaik más régiókban is alkalmazhatók, a terület fejlődése pedig új piacokat teremt az európai tudás és technológia számára.
5 kérdés · egy perc