2025 nyarán Európában több mint egymillió hektár égett le. Az uniós FIRE-RES projekt kutatói szerint a tűzoltás önmagában már nem elég, az erdőtüzekkel jóval az első füst megjelenése előtt kell foglalkozni. 11 élő laboratóriumban (Living Labs) vizsgálták, hogyan segíthetnek a legelő állatok, a drónok, a pszeudo-műholdak, sőt még a helyi bor is – a végén pedig kiderítheted, hogy a táj védelméről stratégaként gondolkodsz-e, vagy inkább úgy, mint az esti híradó nézője.
Íme egy szám, amely lenyűgöz: 2025 nyarán Európában a leégett terület teljes nagysága elérte az 1 034 552 hektárt. A CORDIS szerint ez az erdőtüzek okozta károk szempontjából az egyik legrosszabb szezon volt, és jelentős növekedést jelentett az előző évhez képest.
Az erdőtüzek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek. Egyre inkább nemcsak a természetet, hanem az embereket is fenyegetik. Pontosan ezért döntött úgy a FIRE-RES projekt csapata, hogy a problémát szélesebben vizsgálja, nem csupán a tűzoltóautó szélvédőjén át.
Évekig egyszerű volt a stratégia: a tüzet fel kell fedezni, és minél gyorsabban el kell oltani. Ez a megközelítés ma már nem elég – hívják fel a figyelmet a projekt szerzői. A FIRE-RES koordinátora, Antoni Trasobares világosan fogalmaz: „A FIRE-RES a táj ellenálló képessége és az integrált tűzkezelés (IFM) irányába történő elmozdulást szorgalmazza.”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az erdőtüzet már nem különálló rendkívüli eseményként kezelik. Egy tágabb társadalmi-ökológiai rendszer részévé válik, amelyben a természet és az emberek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Az integrált tűzkezelés egyetlen egésszé fogja össze azokat a szakaszokat, amelyeket általában külön szoktak vizsgálni:
Ugyanilyen fontos, hogy kik vesznek részt ebben a munkában. Nemcsak a tűzoltók, hanem gazdálkodók, erdészek, területtervezők és helyi közösségek is. Ezek a csoportok mind másképp ismerik a terepet, és másféle lehetőségeik vannak a cselekvésre – és mindegyik hozzájárulhat a maga részével.
Hogy kiderítsék, működnek-e ezek az elképzelések a konferenciaterem falain kívül is, a csapat 11 élő laboratóriumot (Living Labs) hozott létre az Európai Unióban és Chilében. Ezek olyan helyek, ahol a megoldásokat valós körülmények között tesztelik.
Összesen 34 innovatív intézkedést hajtottak végre ott. Sok közülük a legeltetést, az erdőgazdálkodást és a mezőgazdaságot ötvözi. Egy ilyen kombináció csökkenti a lángra kaphatós növényi tüzelőanyag mennyiségét, és természetes tűzgátakat hoz létre.
A projekt egyik érdekesebb szála a pénzről szól. A kutatók olyan mechanizmusokat teszteltek, amelyek a táj gondozását azzal ösztönzik, hogy a tűzálló földhasználatot a helyi értékláncokhoz kapcsolják.
Egy példa? A Fire Wine márka. Megmutatja, hogy az erdőtüzek megelőzése valódi anyagi hasznot hozhat a helyi közösségeknek. Trasobares hangsúlyozza: „Ezek a megoldások nemcsak a tűzveszélyt csökkentik, hanem a vidéki megélhetést is támogathatják azáltal, hogy az erdőtűz-megelőzést a termelő földhasználathoz kapcsolják.”
A második pillér a technológia. A projekt a végfelhasználókkal együtt többek között a következőket fejlesztette ki és tesztelte:
Mire jó ez az egész? „Pontosabb és időszerűbb információk révén ezek az eszközök segítenek a hatóságoknak a beavatkozások megtervezésében, a tűzoltási erőforrások hatékonyabb elosztásában és a beavatkozó csapatok biztonságának javításában” – magyarázza Trasobares.
A projekt nem zárkózott el a saját szakértői körén belül. Párhuzamosan zajlott az Open Innovation Challenge, egy nyílt felhívás, amelyen újítók, vállalkozók és kutatók nyújthatták be megoldásaikat. E javaslatok egy része beépíthető a valós működési folyamatokba.
Ez jó hír mindenkinek, aki a technológia és a környezetvédelem találkozásánál szeretne dolgozni. Az erdőtüzek elleni küzdelemben nemcsak sisakos emberekre van szükség, hanem olyanokra is, akik eszközöket tudnak építeni és adatokkal tudnak dolgozni.
Az előnyök nem érnek véget az alacsonyabb erdőtűz-kockázatnál. A projekt segít megvédeni azokat az ökoszisztémákat, amelyek fontosak a szén megkötése, a biológiai sokféleség és a helyi megélhetés szempontjából. Támogatja az uniós célokat is: a véletlen tüzek számának csökkentését, a kibocsátások mérséklését és a védett területek ellenállóbbá tételét.
A CORDIS szerint a FIRE-RES munkája szilárd alapot nyújt az uniós természetvédelmi helyreállítási rendelet végrehajtásához.
A projekt, amelyet a spanyolországi Centre de Ciència i Tecnologia Forestal de Catalunya koordinált, 2021 decembere és 2025 novembere között zajlott. A hatásainak azonban sokkal tovább kell tartaniuk. Az élő laboratóriumok kibővített hálózata a bevált gyakorlatokat terjeszti és a tudást osztja meg tovább.
„A FIRE-RES célja nem csupán új eszközök átadása, hanem az integrált erdőtűz-kezelés tartós kultúrájának kiépítése is az egész kontinensen” – mondja a koordinátor.
A FIRE-RES megmutatja, hogy az erdőtüzeket nem lehet pusztán tűzoltótömlővel legyőzni. Az számít, ami egész évben történik: a legeltetés, az átgondolt földgazdálkodás, a pontos kockázati térképek és sok csoport együttműködése. A diákok számára ez fontos tanulság – a táj biztonsága olyan terület, ahol az ökológia, a gazdaságtan és az új technológiák találkoznak.
5 kérdés · egy perc
English
Čeština
Deutsch
Español
Français
Magyar
Italiano
Polski
Português
Русский
Slovenčina
Türkçe
Українська
العربية
中文