Kijelző, amit az ujjaiddal érezhetsz + test

Tartalom

• Az üveg mögé zárt világ
• Az emberekkel kezdték, nem a hardverrel
• Táblagép, amely az ujjbegyeken keresztül szól
• Grafikonok és PDF-ek, amelyeket megérinthetsz
• A mesterséges intelligencia mint tolmács
• Nemcsak vakoknak
• Mit nyer ebből egy egyetemista
• Összegzés
• Öt kérdés: mennyire hozzáférhető a digitális világod? (teszt)

⇑Az üveg mögé zárt világ

Az érintőképernyő a világ legegyszerűbb dolgának tűnik: végighúzod, rákoppintasz, kész. Ez az egyszerűség azonban a látásra és a hallásra épül. A vak és gyengénlátó emberek számára egy sima felület, egyetlen fizikai gomb nélkül, inkább akadály, mint segítség. A gond még az egyszerű szöveget is érinti, amely ennek a csoportnak továbbra is nehezen hozzáférhető.

Sabrina Panëels, a francia CEA-List interaktív rendszerekkel foglalkozó kutatója nyersen fogalmaz: „Tekintve, hogy egyre inkább támaszkodunk a technológiákra, a dematerializációra és a gombok nélküli érintőképernyőkre, a lakosság jelentős része ki van téve annak a veszélynek, hogy megfosztják a tartalmakhoz való hozzáféréstől, és fogyatékossága miatt még inkább megbélyegzetté válik.”

⇑Az emberekkel kezdték, nem a hardverrel

Panëels vezeti az uniós finanszírozású ABILITY projekt konzorciumát. A projekt 2022 szeptembere és 2026 februárja között zajlott, és körülbelül 3,74 millió euróba került. A kutató így foglalja össze a célt: „Új technológiák és szoftverek használatával és fejlesztésével, valamint haptikus megoldások alkalmazásával azt szeretnénk elérni, hogy a digitális tartalmak és eszközök mindenki számára tapinthatóbbak legyenek.”

Érdekes, hogy a csapat hol kezdte. Ahelyett, hogy bezárkóztak volna egy laboratóriumba, a kutatók 285 felhasználóval dolgoztak együtt, látókkal és látássérültekkel egyaránt, hogy megismerjék valódi igényeiket.

⇑Táblagép, amely az ujjbegyeken keresztül szól

Az eredmény egy multiszenzoros táblagép prototípusa. 10,5 hüvelykes képernyője van, Windowson fut, és egy szabványos OLED kijelzőt használ, kiegészítve további haptikus funkciókkal. A megoldás szívét a rezgések adják. „A prototípus lokalizált és többérintéses rezgéseket használ, amelyek a mögöttes tartalomtól függően textúrákat tudnak visszaadni, mind álló, mind mozgó ujjak esetén” – magyarázza Panëels.

A legzseniálisabb viszont az, hogy minden ujj mást érezhet. „Különböző ujjak egymástól függetlenül is érzékelhetik, vagyis amikor a felhasználó például egy térképet fedez fel, az egyik ujj a tenger hullámait érezheti, egy másik pedig az erdők és más topográfiai elemek textúráját” – teszi hozzá a kutató.

⇑Grafikonok és PDF-ek, amelyeket megérinthetsz

Az eszköz nem volt a vége. A csapat stratégiákat is kidolgozott a tapintással közvetített tartalmak tervezésére. A kutatók azt tesztelték, hogyan lehet egy kétdimenziós tűs kijelzőt összekapcsolni a multiszenzoros táblagéppel és a mesterséges intelligenciával, amely valós időben alakítja a képeket, a PDF-fájlokat és a grafikonokat olyan tartalommá, amelyet az ujjaid alatt érezhetsz.

⇑A mesterséges intelligencia mint tolmács

A projekt második része a szoftver. A csapat gépi tanulási algoritmusok készletét hozta létre, a látássérült emberek igényeire szabva. Elemzik a képet, és szöveget generálnak, így ugyanaz a digitális tartalom többféleképpen is eljuttatható:

• vizuális alternatívaként,
• hangként,
• olyasmiként, amit tapintással érezhetsz.

Mire a legbüszkébb a csapat? Panëelsnek nincsenek kétségei: „Különösen büszkék vagyunk arra, hogy képelemzési folyamatot és beszélgető mesterséges intelligenciát használunk a képek egyéni felhasználóra szabott, interaktív leírásainak előállítására, valamint a prediktív író alkalmazásunkra, amellyel a felhasználók emojikat is beilleszthetnek a kommunikációjukba.”

Emojik egy akadálymentességről szóló projektben? Úgy hangzik, mint egy apróság. De éppen az ilyen apróságokon múlik, hogy valaki ugyanolyan szabadon írhat-e a barátainak, mint bárki más.

⇑Nemcsak vakoknak

A csapat megmutatta, hogy lehetséges megfizethető, mesterséges intelligenciával támogatott multiszenzoros táblagépet építeni. Ezzel lerakta egy kereskedelmi termék alapjait, és magasabbra emelte a mércét a felhasználót és a befogadást szem előtt tartó európai technológiák számára. Panëels hangsúlyozza, hogy sokkal szélesebb csoportok is profitálhatnak: „Munkánk előrébb viszi az inkluzív tervezést és általában a befogadást, nemcsak a látássérülteknek, hanem más fogyatékossággal élőknek, időseknek és még a gyerekeknek is előnyös.”

A táblagép egyelőre nem kerül a boltokba. További munkára van szükség, és a kutatók most finanszírozást és partnereket keresnek, akik segítenek az eszköz fejlesztésében és piacra vitelében.

⇑Mit nyer ebből egy egyetemista

Elég sokat, bármit tanulsz. Ez a történet néhány tanulságot kínál, amelyek bármelyik saját projektedben hasznosak lesznek:

• egy jó megoldás azokkal való beszélgetéssel kezdődik, akiknek készül – az ABILITY-ben 285-en voltak;
• a hozzáférhetőség nem a végén hozzáadott kiegészítő, hanem olyan termékötlet, amelyből sok csoport profitálhat;
• a mesterséges intelligencia tolmácsként működhet a kép, a hang és a tapintás között;
• a működő prototípustól a piacig még hosszú az út – partnerekre és pénzre van szükség.

Alkalmazást, weboldalt vagy csak egy egyetemi prezentációt tervezel? Érdemes feltenni magadnak a kérdést, ki marad az üveg túloldalán.

⇑Összegzés

Az ABILITY projekt megmutatta, hogy az érintőképernyőnek nem kell falnak lennie a vak és gyengénlátó emberek számára. A rezgések lehetővé teszik a textúrák érzékelését az ujjak alatt, a mesterséges intelligencia pedig a képeket leírásokká, hanggá vagy tapintható érzetté alakítja. A prototípusnak még munkára és partnerekre van szüksége, de az irány világos: a technológiának mindenkié kell lennie.

⇑Öt kérdés: mennyire hozzáférhető a digitális világod? (teszt)