
A szú, a viharok és az erdőtüzek komolyan fenyegetik Európa erdeit, az éghajlatváltozás pedig még erősebbé teszi őket. A SWIFTT projekt pályáról vizsgálta a fákat: műholdas adatokat, mesterséges intelligenciát és négy ország erdészeinek tudását kapcsolta össze. Az eredmény egy platform, amely havonta felméri a károkat, kiszúrja a tüzeket, és előre figyelmeztet a veszélyre — a végén pedig te is kiderítheted, hogy időben cselekszel-e, vagy inkább az utolsó pillanatban oltod a tüzet.
Az erdőről a séta és a csend jut eszünkbe, de a természet és az emberek számára sokkal komolyabb munkát végez. Rengeteg faj él benne, szabályozza a víz körforgását, védi a talajt az eróziótól, és szenet tárol. Mégis egyre gyakoribbak a tüzek, a kártevők tömegesen támadnak, az éghajlat pedig folyamatosan változik.
Ariane Kaploun, az AXA Climate természetalapú megoldásokért felelős vezetője és a SWIFTT projekt koordinátora nem köntörfalaz: „Ezeket a kockázatokat az éghajlatváltozás felerősíti.” Rögtön ki is fejti: „A rovarok gyakrabban szaporodnak, több száraz anyag áll rendelkezésre az erdőtüzekhez, a viharok pedig gyakoribbak és súlyosabbak.”
Az erdő hatékony védelméhez tudni kell, mi történik benne, és nem csak időnként, hanem rendszeresen. Itt jönnek a képbe a műholdak. Az EU Copernicus programja pályáról érkező információkat szolgáltat, amelyekből megbecsülhető a biomassza változása és a levelek klorofilltartalma.
Az uniós támogatással megvalósuló SWIFTT projekt, amelynek neve a Satellites for Wilderness Inspection and Forest Threat Tracking rövidítése, konkrét célt tűzött ki maga elé. A csapat mesterséges intelligenciával működő erdőfigyelő platformot akart építeni, amely egész Európában felismeri, elemzi és előrejelzi a legfontosabb veszélyeket.
Egy asztalnál ültek nagyon különböző világok emberei: erdészek, kockázati szakértők és mesterséges intelligenciával foglalkozó mérnökök. Quentin d’Huart, a projekt egyik partnere, a belga Timbtrack vezérigazgatója rendkívüli lehetőségnek nevezi ezt az együttműködést, amellyel valós körülmények között tesztelt, csúcstechnológiás eszközt hozhattak létre.
A mesterséges intelligencia modelljeit egyetemek és a magánszektor kutatói fejlesztették ki, de a pályáról készült képek önmagukban nem elegendők. Az erdészek Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Lettországban gyűjtöttek adatokat, majd a terepen is kipróbálták a megoldást.
„A mesterséges intelligencia modelljeink kalibrálásához földi adatokra volt szükség” — magyarázza Annalisa Appice, az olaszországi Bari Egyetem professzora. A partnerek pontos, dátummal és helyszínnel ellátott adatkészleteket állítottak össze: hol pusztította el a fákat a szú, hol a szél, és hol a tűz. Megjelölték az egészséges állományokat is. Ennek köszönhetően az algoritmusok megtanulták megkülönböztetni a sérült erdőt a sértetlentől.
A projekt fő eredménye egy böngészőben és mobilverzióban is elérhető platform, amely a nagy felbontású műholdas megfigyelést a mesterséges intelligencia elemzésével kapcsolja össze. Jelenleg többek között ezeket kínálja:
Az erdészeknek nem kell maguknak térképek között turkálniuk. A riasztásokat a veszélyek elemzésével együtt kapják meg, ami segít eldönteni, hol kell először közbeavatkozni.
A rendszer visszafelé is működik. Egy mobilalkalmazással a terepen is gyűjthetők adatok, amelyek visszakerülnek a platformra, és javítják az előrejelzések pontosságát. Minél több a megfigyelés alulról, annál jobban érti a modell, amit felülről lát.
Quentin d’Huart szerint a legnagyobb előny az, hogy mindezek a funkciók egy helyen találhatók. Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók így nem csupán reagálhatnak a károkra, hanem előre hozhatnak döntéseket. „Ez segít csökkenteni a veszteségeket és optimalizálni az erdőgazdálkodási stratégiákat” — hangsúlyozza.
A gyakorlatban ez szemléletváltás kérdése. Ahelyett, hogy utólag számolnánk össze a pusztítást, jobb időben tudni, az erdő melyik része igényel figyelmet.
A projekt három és fél évig tartott. Teljes költsége körülbelül 3,68 millió euró volt, ebből nagyjából 2,85 millió euró érkezett az EU-tól. A koordinátor a francia AXA Climate volt. A történet itt nem ér véget: a Timbtrack kereskedelmi forgalomba hozza a platformot, tovább fejleszti a szoftvert, és kiterjeszti a hatókörét Európában és azon túl is.
Ariane Kaploun meggyőződése, hogy a SWIFTT segíteni fog az erdőgazdálkodóknak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz és annak pénzügyi következményeihez, Európa pedig így jobban felkészülhet az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
A SWIFTT projekt megmutatja, hogy az űrtechnológia a föld közelében is nagyon hasznos. A műholdak rendszeres adatokat szolgáltatnak, a mesterséges intelligencia figyelmeztetésekké alakítja őket, az erdészek pedig megtanítják az algoritmusokat, hogyan néz ki valójában az egészséges és a sérült erdő. A szú, a viharok és a tüzek nem lesznek kevésbé veszélyesek, de jobb pályáról figyelni őket, mint későn értesülni róluk.
5 kérdés · egy perc