
Tizenhárom kutató, akik együttesen 600 évnyi jóllétkutatást tudhatnak maguk mögött, leült egy beszélgetésre a boldogságról. Következtetéseik meglepően gyakorlatiasak: az számít, hogy kik vannak körülöttünk, a mindennapi szokások és az értelmes munka, nem pedig az egyre több pénz. Olvasd el, mire jutottak, a végén pedig töltsd ki a rövid tesztet, hogy lásd, e szokások közül mennyi van meg már a te mindennapjaidban.
Az ötlet egyszerű volt. Lara Aknin, a kanadai Simon Fraser Egyetem szociálpszichológia-professzora Zoom-hívásban találkozott 12 további kiváló kutatóval, akik évtizedek óta a boldogságot vizsgálják. Együtt 600 évnyi kutatói tapasztalattal rendelkeznek a jóllét területén.
Beszéltek a tudományról és a saját mindennapi tapasztalataikról is. A következtetések a „Journal of Happiness Studies” folyóiratban megjelent tanulmányba kerültek. Az egyik kérdés az volt, hogy megváltoztatta-e az, amit megtanultak, az életről alkotott nézetüket, vagy azt, ahogyan élnek.
Aknin válasza rövid. „A boldogság sok tényező összhangjából születik, de ha egyetlen titkot kellene megneveznem, a másokkal való kapcsolatok talán az lennének” – mondja a kutató, aki az éves World Happiness Report (Boldogságjelentés) társszerkesztője is.
Ez nem csupán személyes vélemény. „A kapcsolatok megléte a boldogság egyik legmegbízhatóbb előrejelzője, ami a társadalomtudományokat átfogó, szilárd bizonyítékanyagból kirajzolódik” – magyarázza Aknin.
Jó hír azoknak, akiket nem vesz körül barátok sokasága: „Tudjuk, hogy az is rendkívül sokat számít, ha csak egyetlen emberre számíthatsz.” Minden további kapcsolat és minden közösség, amelynek részének érezzük magunkat, még jobban erősíti a jóllétet.
Az egyetemen ez különösen igaz. Új város, új csoport, új felelősségek – jó pillanat arra, hogy kiépíts legalább egy kapcsolatot, amelyre támaszkodhatsz.
A szakértők egy népszerű mítosszal is leszámoltak. A boldog emberek nem mindig boldogok, és a boldogság nem csak a napsugaras természetűeknek vagy az ideális életet élőknek jár. Aknin szerint az egyszerű döntések, az önismeret és az alkalmazkodóképesség építik a boldogságot – nehéz időkben is.
A beszélgetésből még több tanulság született, amelyeket könnyű alkalmazni a saját életünkben:
A boldogság néhány jelentős modellje szerint az élethelyzet legfeljebb a boldogság 10%-át magyarázza, míg a mindennapi döntéseink 40%-át határozzák meg. Más szóval, elég sok múlik rajtunk.
„Ez sok lehetőséget hagy azoknak, akik talán eleve borúlátóbbak, hogy elkezdjenek kutatásokkal alátámasztott stratégiákat alkalmazni, például meditációt vagy hálát, amelyek segíthetnek pozitívabban látni a világot” – mondja Aknin.
A kutató elismeri, hogy a világ sok nagy és fenyegető valósága mellett a boldogság hajszolása olykor közhelyesnek tűnhet. Ennek ellenére nem hagy fel ezzel a kutatással, mert a boldogság számos értékes eredményt jelez előre, köztük a mások megsegítésére irányuló motivációt.
„Ha az emberek úgy érzik, jól mennek a dolgaik, megvan bennük a képesség, a lehetőség és a motiváció arra, hogy bekapcsolódjanak a világ dolgaiba – hogy gondoskodjanak a szeretteikről és a közösségeikről” – magyarázza. És hozzáteszi: „A nagylelkűség nem nulla összegű játék.”
A tizenhárom boldogságkutató egy dologban egyetért: az emberi kapcsolatok adják a legtöbbet, és néha elég egyetlen ember, akire számíthatsz. A pénz addig segít, amíg fedezi az alapvető szükségleteket. A többit a mindennapi szokások építik: a hála, a pozitív pillanatok megbecsülése, a mások segítése és az értelmes munka.
5 kérdés · egy perc